RTL: Minden harmadik magyar a létminimum alatt tengődött 2020-ban
A községekben kétszer annyian - a lakosság 40 százaléka - élt létminimum alatt, mint a fővárosban.
A községekben kétszer annyian - a lakosság 40 százaléka - élt létminimum alatt, mint a fővárosban.
A Policy Agenda felmérése szerint leginkább az 50 év felettiek érzik bizonytalannak az anyagi helyzetüket.
Rosszabb véleménnyel vannak a kormányhivatalokról azok, akik az elmúlt egy hónapban voltak ügyet intézni.
A Központi Statisztikai Hivatal évek óta nem közöl ilyen adatot, megint a Policy Agenda számította ki.
Az átalakítás vesztesei viszont a rosszabb helyzetben lévő járások voltak.
A Policy Agenda akárcsak az elmúlt két évben, idén is közzétette a létminimum értékeket, és most először meghatározta az úgynevezett társadalmi minimumot is.
Az ország már megint tele plakátokkal, a kormány által kihelyezett hirdetéseken az áll, hogy Soros milliókat telepítene be a Közel-Keletről és Afrikából, a Fidesz plakátjain pedig az, hogy az ellenzék és a milliárdos lebontanák a kerítést. De a választók nem így gondolják.
Egy kutatás szerint az emberek szívesen látnának több nőt a politikában.
A régióhoz képest sem kiemelkedő a magyar nyugdíjak emelkedése – írja elemzésében a Policy Agenda.
A 2014-es kormány megalakításától kezdve 328,4 milliárd forintot költött el a kormány a költségvetési tartalékokból, követhetetlenül, rossz tervezés miatt, vagy csak azért, mert a tartalék felhasználása szabadon értelmezhető. De ebből finanszírozza a kormány az októberi népszavazást is.
Hiába akarnak 9 százalékos emelést a szakszervezetek, a számok már kőbe vannak vésve. Pedig nagyon ráférne a magyar melósra, a magyar bérek nagyon leszakadtak, és ez már a növekedésünket is gátolja.
Messze nincs annyi közmunkás, amennyit terveztek, befuccsolni látszik a program.
Felsült a kormány az állam átalakításával. Hiába faragja öt éve egyre nagyobb változtatásokkal, az államapparátusban dolgozókra költött összeg, és valószínűleg a dolgozók létszáma is folyamatosan nő.
A 2008-as gazdasági válság komoly nyomokat hagyott a magyar gazdaságon, a GDP csak idén éri el a 7 évvel ezelőtti szintet. A magyar kis- és középvállalkozások nagyon megsínylették a visszaesést, náluk is csak most mutatkoznak a konszolidáció jelei.
A kormány bejelentette, hogy július elején kormánykonferencia keretében dolgozzák ki az elkövetkező három év programját. Ezen a tanácskozáson az egészségügy és az oktatás helyzete, valamint a bürokrácia csökkentése lesz a főtéma. Érezhetően tanácstalan a kormánypárt, hogyan is találja meg a kiutat jelenlegi helyzetéből, milyen új politikai terméket találjon. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy a három témából mit hozhat ki a kormány.
A POlicy Agenda elemzésében arra mutat rá, hogy míg a jóléti kiadások az elmúlt 8 évben szinte folyamatosan csökkentek, addig a sportra és az állam működésére szánt összegek emelkedtek.
A kkv-szektor vezetőinek több mint felének csökkent a magyar pénzügyi rendszerbe vetett bizalma, a többség állami tulajdonú pénzintézetre bízná megtakarításait.
A Policy Agenda kutatóintézet azt vizsgálta, hogy a segélyezési rendszer átalakítására hogyan reagáltak az ellenzéki pártok és arra jutott, hogy bár ez egy komoly lehetőség lett volna, valójában kihagyták a ziccert.
A kormány szerint az siker, hogy csökkent a munkaügyi központok nyilvántartásában lévők száma, látványosan emelkedett a foglalkoztatotti létszám, és kevesebben kapnak munkanélküliként támogatást. Közben négy év alatt 100 ezer emberrel több ember került az „árok szélére” – állapította meg a Policy Agenda legújabb elemzésében.